Az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége idén januárban kétnapos szakmai konferenciát tartott az európai munkavállalók mentális egészségének megőrzéséről és támogatásáról.
Az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége idén januárban kétnapos szakmai konferenciát tartott az európai munkavállalók mentális egészségének megőrzéséről és támogatásáról. A találkozó során uniós biztosok, miniszterek, államtitkárok, európai szociális szolgáltató partnerek és munkavédelmi szakértők vitatták meg, hogyan lehet támogatni a munkavállalók mentális egészségét különböző szintű preventív intézkedésekkel.
Az egymást követő közelmúltbeli krízisek hatására egy új egészségügyi válság körvonalazódása látszik: a mentális egészségé. A résztvevők megerősítették, hogy kiemelt fontosságú az európai munkavállalók egészségének megőrzése érdekében a pszichoszociális kockázatok kialakulásának megelőzése és a jogi szabályozás megerősítése. A rendezvényt Petra De Sutter belga miniszterelnök-helyettes, Margaritis Schinas az Európai Bizottság alelnöke, valamint Stella Kyriakides egészségügyi és élelmiszerbiztonsági európai biztos nyitotta meg.
A konferencia első napján kiemelt téma volt az elsődleges prevenció szükségessége, különös tekintettel a munkahelyi pszichoszociális kockázatokra. Az előadók hangsúlyozták az intézkedések fontosságát annak érdekében, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve olyan tényezőknek, amelyek mentális egészségüket veszélyeztethetik.
Hélène Sultan-Taïeb, a Montréal-i Québeci Egyetem professzora bemutatta annak a vizsgálatnak az eredményét, melynek során meghatározták az öt munkahelyi pszichoszociális kockázatnak (munkahelyi stressz, az erőfeszítés és a jutalom egyenlőségének hiánya, munkahely bizonytalansága, hosszú munkaidő/túlóra, munkahelyi zaklatás) való kitettség arányát a depresszió és szív-érrendszeri betegségek esetében. Az eredmények alapján a depresszió esetén 17-35%, míg szív-érrendszeri betegségek esetén 5-11% volt a kitettség aránya.
A tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelyi kockázatokból eredő csökkent munkaképesség, illetve betegség anyagi terheit mind a munkavállaló, mind a munkaadó, mind a társadalombiztosítási rendszer visel, így kielemelt jelentősége van a munkahelyi prevenciónak.
A konferencia további részeiben különféle területeken vizsgálták a mentális egészség kérdéseit. Az EU-OSHA Európai Ügynökség bemutatta a digitális korban jelentkező pszichoszociális kockázatokat, kitérve a távmunka következményeire és az egészséges munkahelyek kialakításának fontosságára. Új digitalizációs kampányának részeként bemutatta a pszichoszociális kockázatok megelőzésének alapvető tényezőit a digitális világban: az emberközpontú megközelítést, az információkhoz való egyenlő hozzáférést, a munkavállalókkal való személyes kapcsolattartást, valamint az átláthatóságot a digitális világban.
Az Eurofound felmérései is alátámasztották, hogy a jó munkakörülmények védik a munkavállalók mentális egészségét. A munkahelyi kockázatokat értékelve külön kiemelték a bizonytalan foglalkoztatás és a rossz munkakörülmények negatív hatásait, különösen válság idején és fokozottan a kiszolgáltatottabb munkavállalók esetében.
A szociális partnerek szerepéről szóló ülésen az ETUC, BusinessEurope, SGI Europe és a SMEunited képviselői arról beszéltek, hogy miként lehetne erősíteni az európai szabályozási keretet a pszichoszociális kockázatok terén. A szociális partnerek támogatják a munkahelyi pszichoszociális kockázatokról szóló irányelv megvitatását. (Jelenleg egy korábbi keretirányelv a mérvadó keretirányelv a témában: 89/391/EGK)
A konferencia záró részében politikai vitát folytattak annak szükségességéről, hogy az Európai Unió kidolgozzon egy speciális jogszabályt a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére. Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy egy ilyen európai jogszabály segíthetne a mentális egészség kezelésének és javításának terén.
Pierre-Yves Dermagne belga miniszterelnök-helyettes és gazdasági, munkaügyi miniszter záróbeszédében egyetértett a szükségességgel, hogy különleges európai jogszabályt hozzanak létre a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzése érdekében. A konferencia rávilágított a jelenlegi kihívásokra és annak fontosságára, hogy az Európai Unió erősítse meg jogi keretét ezen a területen.
Azokban az országokban, amelyek már elfogadtak speciális jogszabályokat, azt találták, hogy a munkahelyi stressz leküzdésére irányuló szervezeti intézkedések száma több, és nagyobb hatást gyakorolnak a munkavállalók mentális egészségének védelmére.
Azoknak, akik szeretnének a témával saját cégen belül komolyan foglalkozni:
Javasoljuk megtekinteni: Mentális Elsősegély a Munkahelyen 2024-es ajánlatunkat>>