Mentális jóllét, mint versenyelőny – miért lett a mentális egészség üzleti kérdés?
- ugyfelszolgalat18
- júl. 3.
- 3 perc olvasás
Te is érzed, hogy a mentális egészség már nem csak HR-kérdés? Egyre több vezető tapasztalja: a munkavállalói jóllét közvetlenül hat a teljesítményre, a fluktuációra és a szervezet hosszú távú versenyképességére. De mi kell ahhoz, hogy ez ne csak szlogen maradjon?
A WSH (Wellbeing Social Hub) első webináriumán erre a kérdésre kerestük a választ. A Mentális jóllét, mint versenyelőny – nemzetközi modellek, hazai válaszok című beszélgetésbe három, multinacionális környezetben dolgozó szakembert hívtunk meg: Bogányi Alexandrát a Jaguar Land Rovertől, Ruzsinszky-Takács Ilonát a LEGO Manufacturingtől és Zbiskó Anitát a Thermo Fisher Scientifictől. Faragó István, a Stressz-M alapítója vezette a beszélgetést.
Részlet a webináriumon elhangzottakból:
Miért lett a mentális egészség üzleti kérdés?
Az elmúlt években szemmel láthatóan megváltozott, ahogy a szervezetek a munkavállalói jólléthez viszonyulnak. Ami korábban puha HR-témaként élt, ma egyre inkább megjelenik a vezetői agendán, a kockázatkezelési folyamatokban és az ESG-jelentésekben egyaránt.
Ennek oka nem pusztán a szabályozói nyomás – bár az ESRS S1 és az ISO 45003 megjelenésével ez a dimenzió is erősödik. Az igazi hajtóerő az, hogy a szervezetek kezdik megtapasztalni: a mentális egészség állapota közvetlen hatással van a teljesítményre, a fluktuációra és az innovációs kapacitásra.
A webinárium egyik visszatérő gondolata:
A mentális jóllét kérdése sokszor nem ott kezdődik, ahol gondolnánk. Nem feltétlenül tréningekkel vagy programokkal – hanem a szervezeti működés alapjaival: a kommunikációval, a vezetői jelenléttel és a bizalommal.
Három iparág, egy közös felismerés
A webinárium vendégei három egymástól nagyon különböző környezetből érkeztek – autóipar, játékgyártás, élettudomány –, mégis hasonló tanulságokat hoztak magukkal.
Az agilis módszertanokban dolgozók számára jól ismert a pszichológiai biztonság fogalma – de a gyakorlatban ez sokszor elvész a teljesítménynyomás és a gyors változások között. Bogányi Alexandra (JLR) tapasztalata szerint egy csapat csak akkor tud valóban rugalmasan és hatékonyan működni, ha az emberek mögötte rendben vannak.
A gyártási környezetben a jóllét kérdése nem csupán fehérgalléros privilégium. Ruzsinszky-Takács Ilona (LEGO Manufacturing) rámutatott: a fizikai munkát végző munkatársak mentális terhelése ugyanúgy valós és mérhető – és a szervezet felelőssége ugyanolyan. A LEGO-nál az EHS (Environment, Health & Safety) szemlélet régóta magában foglalja a pszichoszociális kockázatokat is.
A shared services környezetben a mentális terhelés sajátos formában jelenik meg. Zbiskó Anita (Thermo Fisher Scientific) szerint a home office és a hibrid munkavégzés elterjedésével a határok elmosódtak, a stressz pedig sokszor láthatatlanabbá – és éppen ezért nehezebben kezelhetővé – vált. Az EHS Manager perspektívájából a pszichoszociális kockázatok azonosítása egyre inkább elvárás, mind szabályozói, mind munkavállalói oldalról.
Hol csúsznak el a szervezetek?
A webinárium során szó esett arról is, miért nem működnek sokszor a jól szándékú wellbeing-programok. A leggyakoribb ok: a jóllétet különálló projektként kezelik, nem a szervezeti kultúra részeként.
Sok munkahelyen a problémák nem azért alakulnak ki, mert az emberek nem akarnak jól dolgozni – hanem mert a környezet túl sok bizonytalanságot, nyomást vagy konfliktust hordoz. Amikor a szerepek nem tiszták, a kommunikáció akadozik, vagy a vezetői visszajelzések hiányoznak, az könnyen stresszhez és tartós feszültséghez vezet.
A valódi változás ott kezdődik, ahol a vezető nem kampányként, hanem a mindennapi működés részeként kezeli a munkavállalói jóllét kérdését.
Mit tehet a szervezet?
A három vendég tapasztalatából közös kép rajzolódott ki arról, mi az, ami valóban működik:
Rendszeres diagnosztika: pszichoszociális kockázatfelmérés és elkötelezettség-mérés – ne csak akkor, ha már baj van.
Vezető fejlesztés, ami valóban soft skill: nem retorika, hanem önismeret, érzelmi intelligencia, pszichológiai biztonság megteremtése.
Komplex egészségprogramok: ne csak a fehérgallérosoknak – a fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt.
Pszichológiai támogatás: dolgozói asszisztencia programok, hozzáférhető pszichológus, EAP.
Kultúra, nem kampány: a jóllét akkor épül be a működésbe, ha a mindennapi döntésekben is megjelenik – nem csak az éves wellbeing-napon.
Zárásként
A mentális jóllét nem egy gyors megoldás – sokkal inkább egy szemlélet, amely idővel épül be a szervezet működésébe. A kérdés, amelyet minden vezetőnek érdemes időnként feltennie:
Milyen környezetben dolgoznak az embereim – és ez mennyire támogatja őket a mindennapi munkában?
Ha erre a kérdésre őszintén tudunk válaszolni, már elindultunk egy fontos úton.
👉 Regisztrálj és nézd meg a teljes anyagot:
👉Ha pedig szeretnél egy részletesebb ajánlatott kérni tőlünk, melyet máskor is felhasználhatsz: töltsd ki az ajánlatkérő sablont itt>>
Hozzászólások